top of page
Keresés
  • Dr. Huszár László

Felkészülés az eljövendő rossz dolgokra: mi a különbség az edzés és a sparring között?

Krav Maga edzés. Nem profi harcosoknak, hanem hétköznapi embereknek szól. Egészséges testmozgásra, némi izgalomra, önbecsülésük erősítésére törekszenek, biztonságos és ellenőrzött környezetben. Elvárják azt is, hogy megtanuljanak valamit, ami valószínűbbé teszi, hogy egy erőszakos helyzetből sérülés nélkül kerüljenek ki. Mind fizikailag, mind szellemileg.


Mint általában, a szeretett négyütemű gyakorlat és az ugrókötelezéses bemelegítés után a következő feladat a könnyű sparring. Ez egy szimulált harc, melyben a résztvevőknek kontrollálni kell az ütések és rúgások erejét, megmutatva, hogy "így nagyon megüthettelek volna, ha akarom".



Az egyik harcos László, egy középkorú, 90 kg-os férfi. Az ellenfél egy könnyű felépítésű fiatalabb nő, nevezzük Zitának. Zita láthatóan jó távolságban akar maradni, az alacsony és középmagas rúgásokra koncentrál. Ilyenkor közelebb kerül, és leengedi a fejét védő kezeit. Ilyenkor László "bünteti" őt egy fejre bevitt egyenes-horog kombinációval. Ez háromszor vagy négyszer történik egymás után. Lászlónak elvileg a teljes erőbedobás felével kéne megütni Zitát, de neki ez nem komfortos. Inkább csak könnyedén legyinti meg kesztyűjével Zita arcát. Egy idő után Zita megáll, arca zavarában elpirul és arra kéri Lászlót, hogy hagyja abba az arca csapkodását. László zavart és elszégyelli magát. Megalázott egy nőt azzal, hogy megpofozta? Vagy leereszkedő, ha nem üti meg legalább félerővel Zitát, ami – legyünk őszinték – még mindig kívül esne a nő komfortzónájából? László bocsánatot kér, és abbahagyja a fejre indított ellentámadásokat. Az edzés után megbeszélik az esetet: jó beszélgetés, senki nem sértődik meg, happy ending. Ugyanakkor az edzés sparring része mindkettőjük számára kárba vész.


A harcművészetekben és az önvédelmi rendszerekben nyilvánvaló, hogy a lényeg az erőszak elleni felkészülés. Az is nyilvánvaló, hogy a képzés nem egyszerű tudástranszfer. Egy könyv elolvasása, egy videó megtekintése, egy webináriumon való részvétel vagy akár egy bokszzsákos edzés is nagyjából haszontalan a valós helyzetekre való felkészülésben. Lehet, hogy időnként kellemetlen, de ahhoz, hogy használható ismereteket és készségeket szerezzünk, ellenféllel kell edzeni, aki visszaüt.


A konfliktus menedzsment, a defenzív kommunikáció, a biztonságorientált környezeti tudatosság és hasonló, kockázatokkal kapcsolatos képzések gyakran figyelmen kívül hagyják ezt. A tréning résztvevők úgy gondolhatják, hogy ezeknek a témáknak a megismerése olyan, mintha egy főzős videót néznének a YouTube-on (egyébként: Jacques Pepin még mindig a király!). Ha követik a receptet, és nem barnítják túl a csirkecombokat, az eredmény jó lesz. A konfliktusos helyzetekben azonban nem bontott csirkével és pucolt zöldségekkel van dolgunk. Ezeknek emberek a szereplői, így a velük való helyes interakciókat kell elsajátítani a sikerhez.


Az emberek pedig sokfélék. Lehetnek kedvesek és együttműködőek, de az is lehet, hogy nem azok. Lehet, hogy olyasmit akarnak elérni, ami ellentétes az Ön érdekeivel. Lehet, hogy a win-win kimenet helyett egyszerűen legyőzni akarják magát. Lehet, hogy torz személyiségük van, amely pszichiátriai kórképeket tartalmaz. Lehet, hogy fizikai erőszakot alkalmaznak céljuk elérése érdekében. Gyakran az emberek közötti konfliktusokat nem lehet csak egy jó mondattal megoldani, még akkor sem, ha az megfelel az asszertivitás kritériumainak.


Ezért van, hogy a Pivot Brigade tréningeken szimuláljuk a másik fél rossz szándékát, vagy akár eszkalálódó fenyegetéseit. A reális (akár trágár) nyelvezet, agresszív szerepjátékos karakterek használata, fokozott stressz kiváltása időnyomás segítségével olyan eszközök, amelyek segítségével nem elméleti tudást, nem „megértést” sajátítanak el a résztvevők, hanem a való életben rendelkezésre álló viselkedési sémákat dolgozhatnak ki és gyakorolhatnak. Ez a típusú élmény alapú tanulás gondos előkészítést és profi végrehajtást igényel, mely során az alábbi szabályokat követjük:

  1. A tréning módszertanát, a betervezett gyakorlatok típusát és intenzitását a résztvevők céljához, korábbi tapasztalataihoz és képességeihez igazítjuk, figyelembe véve pszichológiai és etikai megfontolásokat is.

  2. A "ne árts" elve itt is működik: a kevésbé hatékony tréning kisebb rossz, mint esetleges trauma okozása.

  3. Oktatóink tisztában vannak és reflektálnak a gyakorlatok természetére, mértékére és szükségességére, mint lehetséges stresszorokra.

  4. Az ilyen típusú gyakorlatok előtt transzparens, részletes és reális magyarázatot adunk a tréning résztvevőinek arról, hogy mi fog történni és miért.

  5. A szimulációs gyakorlatok után strukturált csoportos feldolgozó beszélgetést folytatunk a résztvevőkkel, trénerekkel és szerepjátékosokkal. A tapasztalati tanulás folyamatának lezárásaként önismereti, csoportdinamikai és természetesen taktikai szempontból is elemezzük a történteket segítve az élmények és ismeretek összekapcsolódását.

bottom of page