De ez rossz hír. A Kaspersky Lab on-line biztonsággal foglalkozó kutatása szerint [Kaspersky Security Bulletin 2020-2021] a magyar felhasználókat érte az 5. legtöbb zsarolóvírus és adathalász támadás az EU országok közül 2020 májusa és 2021 áprilisa között. Ebben az időszakban 12 358 közepes és nagyvállalatot ért trójai vírus támadás Európa szerte. A szélhámosok, adathalászok módszerei folyamatosan fejlődnek. Az éppen népszerű "bepalizós" módszerek ismerete fontos védelmet ad, de ez a tudás folyamatosan évül, ahogy változik az internet és azok a módok ahogyan használjuk. Például a társkereső oldalak, vagy a call centerek, ügyfélszolgálatok kiszervezése remek lehetőségeket nyitottak meg a romantikától lankadó figyelmű, vagy a gépies, arctalan partnerrel való ügyintézéshez szokott felhasználók érzékeny adtainak megszerzésére. De egészen új fenyegetést jelentenek a "deep fake" alapú támadások is, amikor mesterséges intelligencia alkalmazások segítségével egy adott személy hangján vagy arcát használva jelentkeznek a csalók. A jó hír, hogy néhány alapvető humán aspektus nem változik a trükkök technikai fejlődésével: a csalók mióta világ a világ ugyanazokat a gyenge pontokat támadják áldozataik viselkedésében, megszokásaiban, társas kapcsolati reflexeiben. Ha megértjük a szélhámosok által kihasznált pszichológiai, szociológiai mechanizmusokat, fel fogjuk ismerni a manipulációt akár hallottuk már a konkrét mesét, módszert amivel csőbe akarnak húzni minket, akár nem. A mesénél maradva: az okos kismalac nem azt tudja, hogy ha a farkas a hidegre panaszkodik, akkor nem kell neki ajtót nyitni. Azzal van tisztában, hogy ebben a társas viszonyban ő élelmiszerként van jelen, a farkas pedig - midegy, hogy fázik, melege van vagy magányra panaszkodik - a fogyasztó. A Pivot Brigade-nál azt mondanánk, hogy az okos kismalac szociális környezeti tudatossága kiváló. Forró vizet a kopaszra!
